SEVESO irányelv

Mi az irányelv célja?

Az irányelv célja a veszélyes anyagokkal, különösen a vegyi anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek kezelése.

Ez, az úgynevezett Seveso III-irányelv módosította a korábbi Seveso II-irányelvet(96/82/EK irányelv), amely a bhopali, a toulouse-i és az enschedei balesetekből levont tanulságok tükrében módosította az eredeti Seveso-irányelvet (82/501/EGK irányelv), azt követően, hogy az 1976-os, olaszországi Seveso városában történő katasztrofális baleset az ilyen balesetek megelőzésére és kezelésére vonatkozó jogszabály kidolgozását eredményezte.

Erre épülnek a nemzeti szabályozások, többek között a magyar szabályozásban a 2011. évi CXXVIII. törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet.

SEVESO Európai irányelvek és a hazai jogszabályi háttér.doc

 

Az EU-ban tapasztalható igencsak magas fokú iparosítás tekintetében a Seveso-irányelvhozzájárult a súlyos balesetek előfordulási gyakoriságának csökkentéséhez. Ezen irányelv az ipari balesetekre vonatkozó szakpolitika alapját képezi, továbbá világszerte számos ország vonatkozó jogszabályainak mintájául szolgál.

Veszélyes üzemek

Hazánkban több száz alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem (ún. SEVESO-s üzem) működik.

A veszély mértékének meghatározásában kulcs elem az üzemeltető telephelyén adott pillanatban jelen lehető veszélyes anyagok maximális mennyisége. Nevesített anyagokhoz, illetve különböző veszélyességi csoportokba sorolt anyagok, keverékek esetében ún. alsó és felső küszöbérték mennyiségeket határoztak meg. Ez alapján hazai viszonylatban a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöb besorolás esetén Biztonsági Elemzés (BE), felső küszöb besorolás esetén Biztonsági Jelentés (BJ) készítésére kötelezett.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó küszöbérték feletti üzemek listája (Veszélyes anyagokkal foglalkozó küszöbérték feletti üzemek.xls)

Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2014.

SEVESO Irányelvek történelmi áttekintés

A Seveso irányelvek megalkotását olyan események bekövetkezése váltották ki, amelyek alapvetően változtatták meg a biztonság és veszélyes üzemek addig hitt közös fogalmát. A veszélyes üzemekben történt balesetek, mint külföldön (mint például 1976. augusztus 10. az észak-olaszországi Seveso; 1984. december 3. Közép-India, Bhopal) mint Magyarországon (2004. törökbálinti pirotechnikai raktárban történt robbanás, 2010. balatonfűzfői veszélyes hulladéklerakóban keletkezett tűz) arra kényszerítették a jogalkotókat, hogy olyan jogszabály megalkotása szükséges, mely nemcsak a hatóságok munkáját könnyíti meg az üzem engedélyezéssel, ellenőrzéssel és azonosítással kapcsolatosan, hanem a veszélyes üzemet létesítőknek és üzemeltetőknek is útmutatást ad azokról az anyagokról, veszélyekről és technológiákról melyekkel kapcsolatosan munkát végeznek az adott üzemben vagy létesítményben.

A SEVESO I. irányelvet 1982-ben lépett hatályba, mint 82/501/EGK rendelet. A megalkotás után történt és bekövetkezett ipari balesetek megmutatták, hogy hiányosságok vannak a jogszabályban. Ezért további kutatások és jogszabályi módosítások következtek, amelyek azt eredményezték, hogy a későbbiekben létrehozták a SEVESO II. irányelvet. Az 1996. évi Seveso II. irányelv (96/82/EK) megalkotásának fő célja volt, hogy az új irányelv végrehajtása nagyobb hangsúlyt kapjon a tagállamokban, alkalmazhatóságának és alkalmazásának tárgyi és személyi hatályának kiszélesítése megtörténhessen, az előzőekben megállapított definíciók és fogalom meghatározások pontosításra kerüljenek és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari tevékenységekkel kapcsolatos információ csere hatékonyságának növelése megtörténhessen a tagállamok között. Az irányelv többek között felülvizsgálja a már meglévő azonosított anyagokkal kapcsolatos információkat és nevesít új anyagokat is a jobb kezelhetőség érdekében. Ennek kapcsán szintén egy új részt találhatunk, amely az anyagok mennyiségével kapcsolatos, ez a küszöbmennyiségek meghatározását jelentette. Az újonnan létrehozott irányelvben foglaltakkal kapcsolatban sajnos a későbbiekben megtörtént és bekövetkezett balesetek szintén rávilágítottak arra, mint a Seveso I. irányelv esetében hogy a Seveso II. irányelv is felülvizsgálatra szorul. A felülvizsgálat és az addig elvégzett kutatások bebizonyították, hogy az addig érvényben lévő irányelv általánosságban megfelel az adott kor követelményeinek, de a védekezés és megelőzés tekintetében további javításra és kiegészítésre szorul. A kiegészítéseknek az volt az rendeltetése, hogy a védelem érdekében szükséges a változtatás végrehajtása a további súlyos balesetek megelőzése érdekében.

A továbbiakban a változtatás másik fontos fundamentuma lett a „GHS” rendszer létrehozása, amely „Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere”. Az Egyesült Nemzetek Szervezet (továbbiakban: ENSZ) által elkészített „GHS” utat mutatott az Európai Uniós szakembereknek, hogy létrehozzák a „CLP” rendszerét. A „CLP”, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet 2009-ben lépett hatályba. Az előbbiekben létrehozott rendeletek harmonizációja és a Seveso II. irányelv 1. sz. mellékletében foglaltakkal egyetemben szükségessé vált egy olyan új jogszabály létrehozása, mely a korábbiakban szóban forgó jogszabályok eredményes, hatékony egyesítése után jöhetett létre. A létrehozott Seveso III. irányelvet 2012-ben fogadták el az Uniós tagországok politikusai, mely azt jelentette, hogy az eddig megalkotott védelmi szint további javítását érték el. A Seveso III. (2012/18/EU Irányelv) tehát hatályon kívül helyezte a Seveso II. (96/82/EK) irányelvet. Az újonnan létrejött jogszabály 2012. augusztus 13.-án lépett hatályba melyet a tagországoknak 2015. május 31.-ig kellett integrálniuk az adott országok jogszabályi környezetébe.

Forrás:

Védelem Tudomány – Katasztrófavédelem Online Tudományos folyóirat – 2019.06.

 KöHÉM

A járművön tartandó előírt felszerelések (6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet)

Milyen tűzoltó készüléket kell a veszélyes árut szállító járművön tartani?

1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 219. § (1) bekezdésében szabályozza a tehergépjárműveken elhelyezett tűzoltó készülékek hozzáférhetőségét és alkalmasságát, de a készenlétben tartás kötelezettsége tekintetében egyéb jogszabályokra utal: „A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie.”
   
   
   

2. Az ADR 8.1.4 szakasza tartalmazza a tűzoltó eszközök használatára vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint: „8.1.4.1 A veszélyes árut szállító szállítóegységekre – a 8.1.4.2 bekezdésben említett szállítóegységek kivételével – legalább a következő táblázatban feltüntetett, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltókészülékek szükségesek:

Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek1) oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.

Az ADR-ben előírt tűzoltó készülék hiányáért a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet 6.§-a, 5. melléklete értelmében a szabályszegést elkövető részére bírság szabható ki.
Ugyanakkor az ADR 3.4.1. fejezete a korlátozott, míg a 3.5.1. fejezete az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk tekintetében a tűzoltó készülék készenlétben tartási kötelezettségét rögzítő, fenti fejezetek alkalmazását nem teszi kötelezővé. Tehát az ADR alapján, ezen szállítási módok esetében, a tűzoltó készülék készenlétben tartása nem kötelező.

3. 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 107.§(1) - a tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban KöHÉM r.) 107. §-a általánosságban rögzíti a tehergépjárműveken kötelezően készenlétben tartandó tűzoltó készülékek számát, típusát, az alábbiak szerint: „Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

• meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg     1 db legalább 6 kg-os

• meghaladja a 12 000 kg-ot                 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.”

A KöHÉM r. 107. § (4) bekezdése értelmében a veszélyes anyagot szállító járművön – mely alatt a KRESZ alapján a narancssárga táblával jelölt gépjárműveket érti – a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább a fentiek szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
A KöHÉM r. 107. § (3) bekezdése szerint az előbbiekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.
 
Összefoglalva a fenti 1., 2., 3. pontokban részletezett szabályozást, a készenlétben tartandó tűzoltó készülékek tekintetében a Magyarország területén, közúton közlekedő, magyar honosságú, veszélyes árut szállító tehergépjárműveknek mindhárom rendelet előírásainak meg kell felelnie. A jármű legnagyobb össztömegét, és a veszélyes anyag szállítási módját figyelembe véve a szigorúbb rendelkezésnek megfelelő számú és oltóanyag mennyiségű A, B és C osztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléke(ke)t kell a járművön készenlétben tartani. 

4. A veszélyes árut nem szállító hazai (nem külföldi) tehergépjárműveken, a tűzoltó készülékek készenlétben tartására egyértelműen az 1. pontban idézett OTSZ, valamint a 3. pontban idézett KöHÉM r. vonatkozik. A KöHÉM r. 1. § (1) bekezdése alapján azonban, ennek a rendeletnek a hatálya nem terjed ki „A Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményben részes államok által kiadott hatósági jelzéssel közlekedő külföldi járművekre”, ezen gépjárművekre az Egyezmény 5. számú Függelékében foglalt műszaki előírások az irányadók. Ugyanakkor ez a hivatkozott 5. számú függelék, vagy az Egyezmény egyéb részei, nem térnek ki a tűzoltó készülék készenlétben tartásának kötelezettségére. Ezért:

• azon külföldi állam veszélyes árut nem szállító tehergépjárművei esetében, amelyek állama csatlakozott az Egyezményhez, a tűzoltó készülék készenlétben tartására vonatkozóan hazai jogszabály nem rögzít követelményt, így számukra a tűzoltó készülék készenlétben tartása nem kötelező;

• azon külföldi állam veszélyes árut nem szállító tehergépjárművei esetében, amely állam nem csatlakozott az Egyezményhez, a tűzoltó készülék készenlétben tartása a R. 107. §-a alapján számukra kötelező.

5. A korlátozott, illetve az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállító járművek – melyek a KÖHÉM r. alapján nem tartoznak a veszélyes anyag szállító járművek közé, a KRESZ alapján a narancssárga táblával nem jelöltek – esetén is biztosítani kell a KÖHÉM r. 107. (1) bekezdés szerinti mennyiségű tűzoltó készüléket. Ugyanakkor ezen kötelezettség megszegőivel szemben – a fentiekből adódóan – nem alkalmazható a 2. pontban leírt, a 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet 6. §-a és 5. melléklete alapján ADR bírság.

KRESZ

Veszélyes áru szállítás / Közút (ADR) / KRESZ

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.

A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítják meg:

1. Közúti jelzések

13. § (1) Az utasítást adó jelzőtáblák:

a/1. „Kötelező haladási irány veszélyes anyagot szállító jármű részére” (18/a., 18/b., 18/c. ábra), azt jelenti, hogy az útkereszteződésben a veszélyes anyagot szállító járműnek a táblán megjelölt irányban kell továbbhaladnia;

     

                  18/a ábra                                                                         18/b ábra                                                  18/c ábra

 

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák

14. § (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:

y) „Veszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos” (52. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útra veszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos;

 

   

52.   ábra

2. Magatartás veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben

42/A. § A veszélyes anyagot szállító járművet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok

Veszélyes anyagot szállító járművek

52. § (1) Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.

(2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:

a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól, tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;

b) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.

 

(3) A veszélyes anyagot szállító járművel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:

a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;

b) lakott területen belül.

(4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.

(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.

 

3. Rendkívüli események

Közúti baleset

58. § 

(1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

 

(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.

Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.

(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

 

A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.

(4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.

(5) Személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.

(6) A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

(7) A baleset folytán megsérült jármű közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

 

4. Vegyes rendelkezések

A járművek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések

 

61. § (1)-(2)

(3) Veszélyes anyagot szállító jármű üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármű vezetője megfelelően képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármű az előírt felszerelésekkel rendelkezzen.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a járművet üzemben tartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javító műhelye.

 

 

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

sz) Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra).

 

  162. ábra                          163. ábra

 

Megjegyzés:

A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) módosításáról szóló 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1-jei hatállyal módosította – többek között – a KRESZ 37. §-át, melyet a következő (6) és (7) bekezdéssel egészített

„(6) Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó - járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.”

 

5.    Szállítóegységre vonatkozó KRESZ előírások

A veszélyes árut szállító szállítóegységekre vonatkozó külön KRESZ előírások

 

Közúti jelzések                                                          13. § (1) bek.   és    14. § (1) bek.

Magatartás veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben   42/A §

Követési távolság                                                                       52. § (1) bek.

Megállási tilalmak                                                                      52. § (2) bek.

Várakozási tilalmak                                                                    52. § (3) bek.

Hatóság értesítése veszélyhelyzet esetén                             52. § (4) bek.

Hatóság értesítése közúti baleset esetén, ha
veszélyes árut szállító jármű érintett                                      58. § (2) bek.

Veszélyes árut szállító járművek üzemben
tartóira vonatkozórendelkezések                                            61. § (3) bek.

 

 

5.1.     A veszélyes árut szállító járművek (szállítóegységek) felügyelete

Ha a jogszabály (a mindenkori ADR) szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakfelületű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos (KRESZ 52. § (5) bek.)!

 

Az ADR szerint a közterületen várakozó, veszélyes árut szállító szállítóegységet csak meghatározott esetekben kell felügyelet alatt tartani (ADR 8.4.1). Felügyeletet csak a járműszemélyzet, vagy a rakomány veszélyességét és a járműszemélyzet tartózkodási helyét jól ismerő személy láthat el, például a parkoló felügyelője.

 

A megfelelő, kellően biztonságos parkoló kiválasztása a „nagy közbiztonsági kockázattal” járó veszélyes áruk szállításánál kiemelten fontos feladat.

Segélyhívók

Rendkívüli esemény bejelentések hívószámai Magyarországon:

Minden állampolgártól a tőle várható segítségnyújtást várják el

További segítségre is szükség lehet például tűzoltás, vagy műszaki mentés szükségessé válása esetén.

Amennyiben a fogalom áramlása megszakad, vagy torlódik, abban az esetben a Rendőrség értesítése is szükséges. Továbbá személyi sérüléssel járó balesetek esetében, valamint amennyiben valamelyik fél igényli, és rendőri intézkedést kér (pl.: a személyazonosság hitelt érdemlő igazolás, stb. érdekében).

Általános (Amerikai) Segélyhívó: 911   

Megjegyzés:

A 911-es segélyhívó is használható Magyarországon, mert a szám át van irányítva a 112-re!!!!

Tudnivalók a 112-es segélyhívószámról 

A „112” az Európai Unió tagállamainak segélyhívó száma, amit 1991 óta az Európai Unió kezdeményezése alapján hoztak létre azzal a céllal, hogy a bajba jutottaknak csak egy segélyhívószámot legyen szükséges megjegyezni, függetlenül attól, hogy mentőt, tűzoltót vagy rendőrt szeretnének hívni. 

Magyarországon a nap 24 órájában magyar, angol és német nyelven is hívható a 112-es segélyhívószám, amelyet a Szombathelyen és Miskolcon lévő Hívásfogadó Központok (HIK) fogadnak és továbbítják a készenléti szervek (Katasztrófavédelem, Mentőszolgálat, Rendőrség) felé. A 112-es segélyhívószámhoz kapcsolódó Advanced Mobile Location (AML) lehetővé teszi, hogy egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítsák a HIK-ekbe.

Segélyhívást már nem csupán telefonhívással lehet kezdeményezni. A bajba jutott, illetve a különböző fogyatékossággal élő személyek, amennyiben bármely okból kifolyólag nem tudnak beszédalapú segélyhívást indítani, abban az esetben SMS-ben, illetve egy ingyenesen letölthető mobil applikáción („112SOShallássérülteknek”) keresztül is tudnak segítséget kérni.

A 112-es központba érkeznek a gépjárművekbe épített eCall e-segélyhívó rendszer hívásai is. Ez a rendszer úgy működik, mint egy intelligens telefon: a fedélzeti egység képes érzékelni a gépjármű balesetének tényét a szenzorok vagy a gépjárműben ülők jelzései alapján, és automatikusan tárcsázza a 112-es számot. A HIK-ekbe megküldi a helyadatokat, valamint a szenzorok által érzékelt egyéb (gépjármű típusa, benne ülők személyek száma stb.) információkat. 

Az alábbiakban a 112-es Központ elérési lehetőségeit részletesen is olvashatja.

TELEFON:

Veszély esetén hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot. Felkészültebben kérhet segítséget, ha tudja, hogy a közúti baleset, vagy tűzeset kapcsán milyen adatokat kell elmondani az operátornak. Akár Önnel történt baleset, akár csak kívülállóként lát ilyen esetet, fontos információkkal szolgálhat az alábbi kérdésekre adott megfelelő válaszokkal:

• Mi az ön neve?

• Milyen számon tudják önt a helyszínen elérni?

• Hol történt a baleset vagy tűzeset? (Amennyiben nem tudja pontosan, úgy keressen a közelben jellegzetes épületet vagy tárgyat, amihez viszonyítva meg tudja határozni a helyzetét.)

• Tűz esetén:

  1. Pontosan mi ég?

  2. Mekkora a tűz?

  3. Ha épület ég, hány emeletes az épület?

  4. Vannak-e emberek életveszélyben, történt-e sérülés, haláleset?

 

• Baleset esetén:

  1. Hány jármű érintett a balesetben, keletkezett-e tűz?

  2. Beszorult-e valaki, történt-e személyi sérülés?

  3. Szivárog- vagy folyik-e az üzemanyag?

  4. Lát-e narancssárga táblát a teherautón, vagy vasúti kocsin?

  5. Ha igen, milyen számok állnak a narancssárga táblán?

  6. Van-e veszélyességi bárca a járművön, ha igen, mi áll rajta?

  7. Folyt-e ki, vagy szóródott-e ki valamilyen anyag? Milyen mennyiségben?

  8. Milyenek a helyszínen tapasztalható meteorológiai viszonyok?

 

SMS

Ha Ön olyan élethelyzetbe, állapotba került, ami nem teszi lehetővé a beszédalapú segélyhívás kezdeményezését - kizárólag abban az esetben - SMS-ben is tud segítséget kérni.  Az erre a számra küldött üzenetek a HIK-ekbe futnak be, ahonnan visszaigazolást küldenek az SMS-t küldő személynek. Az üzenetküldés nem ingyenes, normál díjas szolgáltatás.

Az általános vészhelyzeti  segélykérő SMS szám: 112                                         

 A szám országos érvényű és egyaránt értesíthetők a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság (katasztrófavédelem).

A SMS-ben ezeket az információkat kell közölni:

• Mi történt? (tűzeset vagy baleset)

• Hol történt? (pontos cím)

• Van-e veszélyben emberélet?

 

MOBILALKALMAZÁS

112 SOS Hallássérülteknek alkalmazás segítségével veszélyhelyzet esetén néhány érintéssel, pár másodperc alatt minden, az intézkedéshez szükséges információ SMS-ben küldhető be a HIK-ekbe. Az üzenet tartalmazza a helymeghatározást (GPS koordináták), a személyazonosítást, cselekmény meghatározást, az érintettek számát és hogy fennáll-e életveszély.

A 112 SOS Hallássérülteknek alkalmazás Android és iOS operációs rendszerű készülékeken is működik.  Az Androidos alkalmazás az Android 4.1+ szintű okostelefonokat, az iOS alkalmazás a legalább iOS 11 operációs rendszert futtató okostelefonokat, illetve táblagépeket támogatja.

Baleset

 Állampolgári kötelezettségek közúti, veszélyes áruszállító (ADR) járművek  közlekedési baleset helyszínén

 

• megállási kötelezettség

• segítségnyújtási kötelezettség

• további balesetek elkerülésének elsődleges feladata,

• nyomok megőrzése (lehetőségekhez képest),

• forgalom zavartalanságának biztosítása (a lehetőségekhez képest),

• rendőr (hatóság) értesítése és tőlük elvárható segítség nyújtása¹,

• halálos, vagy személyi sérüléssel járó baleset esetén,² vagy abban az esetben (lehetőség), ha valamelyik érintett fél kéri a rendőri intézkedést

• veszélyes anyagot szállító jármű balesete esetén a rendőr (hatóság) értesítésén túl a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számok közlésének kötelessége
• helyszín elhagyása csak rendőri engedéllyel,
• szeszes ital fogyasztás tilalma a rendőri intézkedés megtörténtéig
• személyazonosság és a kötelező felelősség biztosítás fennállásának hitelt érdemlő igazolása (rendőr értesítésének, vagy a rendőri intézkedés elmaradása esetén),
• személyi adatok és a biztosító nevének hátrahagyása és a baleset bejelentése a biztosítója felé (a megrongálódott jármű vezetőjének távolléte esetén),

 

további balesetek elkerülésének 2., azaz a közlekedésbiztonságának feladatát a balesetben megrongálódott járművek közlekedésére, kivilágítására, vontatására vonatkozó előírások kapcsán.

 

¹ Például: kigyulladt jármű esetén a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a tűzoltáshoz köteles rendelkezésre bocsájtani.

² A balesettel érintett jármű/járművek vezetőjének/vezetőinek, valamint a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is kötelessége.

³A veszélyes áruk közúti szállítása, az ún. ADR szabályok esetén.

Elsősegély

Elsősegélynyújtó felszerelések

Az 50/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 1. §. alapján módosításra került és 2010. január 01-én hatályba lépett az egyes járműveken készenlétben tartandó elsősegélynyújtó felszerelés összetételét meghatározó 6/1990. KöHÉM rendelet 106. §. (1) bekezdés.

A hivatkozott jogszabály b.) pontja új rendelkezésként meghatározta, hogy a felszerelés kiegészítő tartozéka kell, hogy legyen az ”elsősegélynyújtás képekben” tájékoztató ábra is.

A közúti forgalom intenzitásával arányban növekszik a baleseti veszélyhelyzet, mely alól a veszélyes árut szállító járművek sem kivételek. A módosítást követően a jogszabály nem „B” vagy „C” típusú elsősegély csomagot ír elő, hanem tételesen felsorolja, hogy pl. tehergépkocsi esetében (ide tartozik a veszélyes áru szállító jármű is) mit kell tartalmaznia az elősegélynyújtó felszerelésnek.

Az elsősegélydoboz megléte műszaki feltételnek minősül a 6/1990. KöHÉM rendelet alapján, így aki azzal nem rendelkezik, KRESZ-szabályt sért, méghozzá a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértési szabálysértését követi el.

A rendelet 106. § (1) bekezdés – a veszélyes árut szállító járművet nem nevesítve – határozza meg, hogy a járműveken elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani, amelynek tartalma a következő:

(1) bekezdés b)pontja alapján a személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén:

 

ba)  steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db

bb)  steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db

bc)  steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db

bd)  egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db

be)  steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db

bf)   kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db

bg)  fóliakesztyű: 1 pár

bh)  háromszögletű kendő: 2 db

bi)   biztosítótű (40 mm-es): 4 db

bk)  ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs

bl)   olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db

bm) polividonum jodatum tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml):1 db*

bn)  sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db

bo)  higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db

bp)  gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db

bq)  elsősegélynyújtás képekben: 1 db

br)   tartalomjegyzék: 1 db

 *A jogszabályban meghatározott polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat helyettesíthető 6 darab 1 ml-es ampulla jódpárnával.

Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban, a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járművön tartani.

Szavatossági idő:

 

Lejárati idő a csomagoláson: 3 év

 

A steril kötszerek a fenti szavatossági időn túl is felhasználhatóak, mivel a kötszereknek 5 év a szavatosságuk sterilizálás után.

 

Az új rendelkezést a már forgalomba helyezett járműveken a járműhöz használt bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszerelés alkalmazhatóságának lejárta esetén, de legkésőbb 2013. január 1. napját követően kell alkalmazni.

Az (1) bekezdésben meghatározott elsősegélynyújtó felszerelés – a tartalmának alkalmazhatóságára vonatkozó lejárati időn belül – helyettesíthető olyan elsősegélynyújtó felszereléssel, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam a jármű kategóriájához alkalmazni rendelt, amennyiben azt magyar nyelvű, vagy ábrás elsősegély-nyújtási tájékoztatóval ellátták.

   

Alkalmazható elsősegély csomagok

 

Az ellenőrzés szempontjából a legfontosabb szabály, hogy az elsősegélydoboz felszerelésének egyes tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatóak. Ez fontos, mert a felszerelés egyes elemei szavatosságának még nem szabad lejárnia az ellenőrzés időpontjában.

A dobozokon található matricák dátumát általában a leghamarabb lejáró termékhez igazítják a gyártók a csomagoláskor.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a gépjárműben nincs elsősegély csomag, vagy az abban található összetevő, összetevők szavatossága lejárt, a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki, amennyiben a szabálysértés elkövetését a gépjárművezető elismeri.

 

A kiszabható szabálysértési bírság ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet.

Amennyiben a gépjárművezető a helyszíni bírság összegét nem fogadja el, úgy a rendőr feljelentést tesz, és bírságot szabálysértési eljárás keretében szabnak majd ki, amely összegének felső határa azonban már százötvenezer forintra emelkedhet.

 

A szabálysértési határozat kézhezvétele után azonban lehetőség van kifogással élni, amennyiben a járművezető a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.

Alagutak

Az M6-os autópályán egy alagútláncolat épült, melyre a Mecsek Autópálya Koncesszió Zrt. elkészítette az úthasználók tájékoztatására 3 nyelvű (magyar, angol, német) tájékoztatóját. A tájékoztató dokumentum még nem ad információt arra vonatkozóan, hogy a veszélyes árut szállító járműveknek milyen előírásokat kell betartani, illetve milyen alagútkorlátozás szerint kell az ADR értelmében a tevékenységet végezni.  

 

 

Az alagutakat Budapest – Mohács irányában A,B,C,D jelű megnevezésekkel látták el, mely igen megtévesztő lehet azon járművezetők számára, akik az ADR előírásait jól ismerik, hiszen az alagutak osztályozása is ezeknek a betűknek (A,B,C,D,E) a felhasználásával történik.

Az alagút besorolások és a KRESZ előírások ezen a területen megjelenő hiányosságai miatt mind a négy alagút, „A” alagútkorlátozási kategóriába sorolandó, így az alagút teljes láncolata jelenleg a veszélyes áruk szállítására korlátlanul használható.

Néhány fontosabb adat az alagút láncolatról és az alagutak biztonsági berendezéseiről:

 

 

1. Változtatható jelzésképű tábla.

2. Menekülő útvonalak.

3. Zártláncú biztonsági TV kamera 24 órás készenléti szolgálattal.

4. Segélykérő fülke 150 méterenként telefonnal és poroltóval.

5. Nyomógombos segélyhívó készülék és tűzjelző 50 méterenként.

6. Az „A” jelű alagútban 3 vészátjáró 300 méterenként, „C” jelű alagútban 2 vészátjáró 

    300méterenként.

7. Hangosbeszélő, rádióadás megszakításának lehetősége, tűzjelző rendszer,

    látótávolság ellenőrző rendszer, szellőztető rendszer.

 

 

 

Az M6 autópálya alagút biztonsági tájékoztatója

Működő határátkelőhelyek és tranzitútvonalak

HATÁRSZAKASZ: ROMÁN HATÁRSZAKASZ

  Ártánd - Borş- 00:00-24:00

Battonya - Turnu- 00:00-24:00

  Csanádpalota Autópálya Határátkelő - Nădlac II- 00:00-24:00

  Csengersima - Petea- 00:00-24:00

Gyula - Vărşand- 00:00-24:00

Kiszombor - Cenad- 00:00-24:00

Létavértes - Sacuieni- 06:00-22:00

Méhkerék - Salonta- 00:00-24:00

Nagykereki - Bors II- 00:00-24:00

  Nagylak - Nădlac- 00:00-24:00

Nyírábrány - Valea Lui Mihai- Nyitva 00:00-24:00

Vállaj - Urziceni- 00:00-24:00

HATÁRSZAKASZ: SZERB HATÁRSZAKASZ

Ásotthalom - Backi Vinogradi- 07:00-19:00

Bácsalmás - Bajmok- H-V: 07:00-19:00

Bácsszentgyörgy–Raština - 07:00-19:00

Hercegszántó - Bački Breg- 00:00-24:00

Kübekháza - Rabe (Rábé) - 07:00-19:00

  Röszke - Horgoš autópálya- 00:00-24:00

Röszke - Horgoš közút- 07:00-19:00

Tiszasziget - Đala- 07:00-19:00

  Tompa - Kelebia- 00:00-24:00

HATÁRSZAKASZ: UKRÁN HATÁRSZAKASZ

Barabás - Koson’- 7.00-19.00

  Beregsurány - Астей- 00 - 24

Lónya - Dzvinkove- nyitvatartás 7-18 óra

Tiszabecs - Vilok - 00:00-24:00

  Záhony - Čop- 00:00-24:00

HATÁRSZAKASZ: HORVÁT HATÁRSZAKASZ

Barcs - Terezino Polje- 00:00-24:00

Beremend - Baranjsko Petrovo Selo- 00:00-24:00

Berzence - Gola - 00:00-24:00

Drávaszabolcs - Donji Miholjac- 00:00-24:00

Letenye - Goričan I.- 00:00-24:00

Letenye Autópálya - Goričan II.- 00:00-24:00

Udvar - Dubosevica- 00:00-24:00

 

I.    Az Európai Unió külső határszakaszán

 

Az ukrán határszakaszon

 

–        Záhony–Csop (Csap) közúti határátkelőhely (A nyitvatartási idő 00.00-24.00 óra.);

–        Záhony–Csop (Csap) vasúti határátkelőhely (A nyitvatartási idő 00.00-24.00 óra.);

 

–        Eperjeske–Szalovka (Szalóka) vasúti határátkelőhely (A nyitvatartási idő 00.00-24.00 óra.).

 

A szerb határszakaszon

–        Röszke-Horgoš (Horgos) autópálya határátkelőhely (A nyitvatartási idő 00.00-24.00 óráig tart.);

–        Kelebia-Subotica (Szabadka) vasúti határátkelőhely (A nyitvatartási idő 00.00-24.00 óráig tart.).

A horvát határszakaszon

–        A Duna folyón Mohácsnál és Bezdan helységben vízi határátkelőhelyek működnek. (A határátkelőhelyek nyitvatartási ideje 00.00-24.00 óráig tart.) veszélyes árut szállító járművek közlekedhetnek;

 

–        Drávaszabolcs-Donji Miholjac közúti határátkelőhely (A határátkelőhelyek nyitvatartási ideje 00.00-24.00 óráig tart.).

 

–        Letenye-Gorican közúti határátkelőhely (A határátkelőhelyek nyitvatartási ideje 00.00-24.00 óráig tart.).

 

A román határszakaszon

 

–        Nagylak-Nadlac közúti határátkelőhely (A határátkelőhelyek nyitvatartási ideje 00.00-24.00 óráig tart.);

 

–        Lőkösháza-Curtici vasúti határátkelőhely (A határátkelőhelyek nyitvatartási ideje 00.00-24.00 óráig tart.);

 

–        Ártánd-Bors közúti határátkelőhely (A határátkelőhelyek nyitvatartási ideje 00.00-24.00 óráig tart.).